2010. február 14., vasárnap

Peking

Területe: 16 801,25 km² (6 487 sq mi)
Népessége:: 14 560 000 fő
Népsűrűsége: 1 037,4/km² (2 686,9/sq mi)
Időzóna: GMT + 8
GDP: 366,3 milliárd (2003)
GDP/fő: 25 200 (2003)
Hivatalos weboldala : http://www.beijing.gov.cn/
 



Peking (eredetileg: Beijing) egy észak-kínai város, a Kínai Népköztársaság fővárosa. Ezen kívül Kína négy tartomány jogú városának egyike (tehát a kínai adminisztráció külön helyén foglal helyet). Beijing egyike a "Négy Ősi Kínai Főváros"-nak. Angolul "Peking"-ként ismert. Pekinget a Hebei tartomány, ill. a Tianjin övezet határolja. Beijing Shanghai után Kína második legnagyobb városa. Központi szállítási gócpont, rengeteg vasútvonal, út és autópálya szeli át a területet. Rengeteg Kínába érkező repülőjárat vége. Beijing-et a Kínai Népköztársaság politikai, kultúrális és oktatási központjaként is számon tartják, míg Shanghai és és Hong Kong a gazdasági gócok. Beijing ad otthont a 2008-as olimpiai játékoknak.




Peking, Kína
(Foto: flickr by badbrother)



Beijing vagy Peking "északi-főváros"-t jelent, ami nagyon is jellemző a kelet-ázsiai ősök névválasztására. Más városokat is hasonlóan neveznek, például Nanjing (déli-főváros), Tokyo, Japan, Korea (mind "főváros"-t jelent), vagy Vietnam (keleti-főváros). Tehát Beijing a város ősi neve, azonban az angolok nyomán a mai napig használják a Pekinget is. Peking a város neve a kínai postahálózat térképén és az angol nyleven következetesen így hívják a várost (tehát a legtöbb idegen ország fuvarleveleiben, vízumaiban ez szerepel). Magát a nevet a betelepülő első francia fehérek találták ki, később az angolok tették világhírűvé. Ma is rengeteg nyelven Pekingként ismerik a várost (pl. francia, spanyol, olasz, portugál, litván, bolgár, orosz, szerb, holland, német, magyar, cseh, lengyel). A várost többször is átnevezték, a Jin dinasztia alatt "Zhongdu", a mongol Yuan dinasztia alatt "Dadu" volt. A város története alatt kétszer változtatták "Beijing" (Peking) -ről "Peiping" (Beiping)-re, ami szó szerint "Az északi béke" helyét jelenti. Ez lőször a Ming Hongwu császár alatt következett be, majd a Kuomintang uralma alatt. Mindkétszer ezzel akarták hangsúlyozni, hogy már nem főváros Peking. Kétszer állították vissza a nevét, Hongwu halála, ill. a Kínai Népköztársaság kikiáltása után - mindkétszer vissza is került ide a főváros (Nanjingból).

Várostörténet

Középkor
936-ban az Észak-Kínában elhelyezkedő Jin-dinasztia az északi határon mentén található területeket „átadott” a khitáni Liao-dinasztiának, köztük a mai Peking területét. 938-ban a Liao-dinasztia egy második fővárost hozott létre, amelyet ma Pekingnek hívunk. 1125-ben a jurcheni Jin-dinasztia meghódította Liaot, majd 1153-ban elköltöztették a fővárost a liaoi Nanjingba, másnéven Zhongduba. Zhongdu a mai Tianningsi környékén helyezkedett el, ahol megtalálhatjuk a legrégebbi Liao-érába tartozó ereklyéket, mint pl. a Niujie Mosque-t, és a Tianning Templomot is.

Mongol erők 1215-ben lerombolták Zhongdu városát, amit csak 1267-ben kezdtek el felújítani. 1293-ban fejezték be a település felépítését. A Yuan-dinasztia egész Kínát el akarta foglalni; első lépésként Kublai kán Dadut nevezte ki az ország fővárosának. A kán döntése nagyban erősítette a város helyzetét és szerepét. Dadu, a mai modern Pekingtől északra helyezkedett el, az ország peremén.

Peking, Kína
Peking, Kína (Foto: flickr by Asten)


Ming és Qing-dinasztia

1368-ban a Yuan-dinasztia megbukott. A várost a Ming-dinasztia kezdte újjáépíteni. 1403-ban a harmadik Ming-császár, Yongle Pekingbe helyezte át a főváros székhelyét. A város a Ming-dinasztia idején kapta a mai arculatát; ebben az időben építették meg a Pekingi Falat. Továbbá a világhírű „Tiltott város”, a Mennyei béke Temploma és a Tiananmen is ebben az időben alakult ki. A Tiananmen egyébként Kína egyik jelképe. 1421-ben Beiping lett a főváros, de ennek mindössze katonai szerepe volt, hiszen Beiping közelebb feküdt a mongol határhoz.

1425 és 1650, illetve 1710 és 1825 között Peking volt a legnépesebb város az egész világon. Ma viszont „csak” a 17.
1644-ben 40 napon keresztül parasztháború folyt a Ming-uralom ellen, melynek vezetője Li Zicheng volt. A felkelés után a Manchuk elfoglalták Pekinget. (A Manchu név a Mandzsúria területén található emberekre utal). Li Zicheng és emberei megdöntötték a Ming-dinasztiát, és megalakult a Qing-dinasztia, amely során Peking maradt az ország fővárosa. 


Peking, Kína
Peking, Kína (Foto: flickr by Poagao)


Kínai Köztársaság
Az 1911-es kínai forradalom meg akarta dönteni a Qing-uralmat, és köztársaságot szeretett volna kialakítani. A Qing-dinasztia egyik hivatalnoka, Yuan Shikai lemondatta a császárt Pekingben, és kimondta, hogy a forradalom sikeres volt. A forradalmárok elfogadták, hogy Yuan legyen a Kínai Köztársaság feje, és hogy a főváros továbbra is Peking legyen. Yuan megszilárdította hatalmát, és az ország is fejlődésnek indult. 1915-re Kína császára akart lenni, azonban mindössze 1 évig élvezhette uralmát, hiszen nem sokkal utána meghalt. Ezután az ország különböző diktátorok és vezetők kezébe került, és véres harcok árán tudták eldönteni Peking sorsát.

A Koumintang Északi Expedíció után Nanjing lett a hivatalos fővárosa a Kínai Köztársaságnak; Pekinget átnevezték Beipingre. Ennek a hadjáratnak azért is volt jelentősége, mert kibékítette a diktátorokat.

A második kínai-japán háborúban, 1937. július 29-én Beiping japán kézre került. Ismét Peking lett a neve, és ideiglenesen ez volt a Kínai Köztársaság kormányának székhelye.


Peking, Kína
Peking, Kína (Foto: flickr by betta design)


A népköztársaság évei
1949. január 31-én, a kínai polgárháború alatt, kommunista seregek bevonultak Pekingbe, de semmi ütközet nem volt. Ugyanebben az évben október 1-jén kikiáltották a Kínai Kommunista Pártot, melynek vezetője Mao Ce-Tung volt. Majd nem sokkal utána ismét Peking lett a főváros.

A népköztársaság megalakulásakor pekingi törvényhatósághoz tartoztak az úgynevezett a főváros, illetve a külvárosi (elővárosi) részek is. A „városi területekhez” tartozik az 1981-ben megépített Második Körgyűrű, amelyet eredetileg egy évvel később, 1982-re terveztek. Ahhoz, hogy a körgyűrű megépüljön le kellett bontani a több évszázadon keresztül fennálló, történelmi jelentőségű Pekingi Falat.

Peking területe hatalmasat nőtt 1949 óta. Eleinte csak két körgyűrű létezett a városban, azonban már az 5., 6.-at tervezik. Peking növekedését szolgálja az, hogy egyre több környező települést csatolnak hozzá. Azonban a gazdasági fejlődés, és a város kiterjedésének növekedése számos környezeti problémához vezet. Itt az egyik legszennyezettebb a levegő a világon; ez köszönhető a közlekedésnek is. Továbbá egyre több történelmi városrészt bontanak le, mert kell a hely a modern irodaházaknak.


Forbidden City
Forbidden City (Foto: flickr by frenz_69)


2001. július 31-én a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Pekinget választotta meg a 2008-as nyári olimpiai játékok lebonyolítására. Pekingnél ez nagy mérföldkő lehet, hiszen még nem rendeztek az országban nyári olimpiát.
 

Látnivalók

Peking gazdag turisztikai látványelemekben, talán a legtöbb és legértékesebb épületeket itt találhatjuk az orszában. A leghíresebb mindenféleképpen a Kínai nagy fal, de a Tiltott város, és a Tiananmen tér is csodás célállomás lehet a turizmus számára. A város ugyanakkor tartalmaz sok templomot, parkokat, és más történelmi jelentőségű helyet.

Tiltott város (Forbidden City): A Tiltott város Kína egyik birodalmi épülete volt, amit 1406 és 1420 között építettek. Peking közepén helyezkedik el az épület; itt találhatjuk a Palace Museumot is. Majdnem 5 évszázadig szolgált az uralkodó otthonaként, illetve ez volt a politikai központja az országnak. Továbbá a főbb ünnepeket, szertartásokat is itt tartották. A komplexum 8707 helyiséget tartalmaz, és 720,000 négyzetméteren fekszik. Az épület tökéletes képet fest nekünk hagyományos kínai építészeti elemekről, mellesleg különböző stílusok hatásait is megismerhetjük. A Tiltott város 1987-ben bekerült a világörökségek közé, és az UNESCO által a legnagyobb épületnek titulálták ki, amelyet faszerkezetből építettek. A Forbidden City melletti Palace Museum számos Ming- és Qing-korszak beli eszközt, fegyvert és ereklyét tartalmaz. Egyes részei már a taipei Nemzeti Múzeumban vannak.


Forbidden City
Forbidden City (Foto: flickr by betta design)


Tiananmen Square: a Tianan Square egy hatalmas tér Peking belvárosától nem messze. Egy kapuval van elválasztva a Tiltott Várostól, ennek neve pedig a Gate of Heavenly Peace, azaz „A mennyei béke kapuja” A leghíresebb történelmi esemény a térrel kapcsolatban az 1989-es tüntetés volt, ahol a nép fellázadt a kommunista kormány ellen. A protestálásban részt vettek diákok, egyetemi tanárok, üzletemberek és azok, akik úgy érezték, hogy a kormány nem megfelelően látja el a feladatát. De persze más történelmi eseménynek is otthona volt a Tiananmen tér a századok alatt. Egyébként területe hatalmas: 40,5 hektáron fekszik, ezzel a legnagyobb térré nyílvánították a világon.

Summer Palace: A Nyári Palota vagy másnéven Yihe yuan egy palota, amely nem mindennapi magassággal rendelkezik, hiszen 60 méter magas. Tőle nem messze találhatjuk a Kunming-tavat, amely 2,9 négyzetkilométeren fekszik. A tó mesterségesen lett kialakítva, míg a megmaradt területen felépítették a palotát. 1998 decemberében az UNESCO bevette a Nyári Palotát a világörökségek közé. Azzal az indokkal fogadták el, hogy „A Nyári palota egy kiváló példa a kínai művészet kreativitásáról, mellette az emberi munka és természet kapcsolatáról”. A Summer Palace turisták számára kedvező hely, de rekreációs parkként is „üzemel”. 

Beijing Gulou and Zhonglou: A Gulou, Peking „dobtornya”. A belváros északi részén helyezkedik el. Eredetileg zenei okok miatt építették, majd később az időt mutatta. Manapság már csak turistalátványosság.
Szemben a „dobtoronnyal” láthatjuk a Zhonglou-t, azaz a „harangtornyot”. A dob és a harang az ókori Kínában a leggyakoribb zenei eszközök voltak. Később óraként funkcionáltak, és egyfajta központja volt a városnak a Yuan-, Ming- és Qing-dinasztiák idején. Habár a két toronynak már nem a pontos idő megmutatása a szerepe, de még a mai napig lehet hallani ennek az ókori órának a működését.


Tiananmen Square
Tiananmen Square (Foto: flickr by d'n'c)


Peking környékén találkozhatunk még építészeti csodákkal, pl. a kínai nagy fal egy része is a város mellett húzódik.

A Cishou-i Pagoda egy 16. századi kőből és téglából álló építmény, amely Peking külvárosi részén fekszik. Ennek a nyolcszög alakú épületnek, amely 1576-ban épült a Ming-dinasztia alatt, legfőbb ismertetőjegye, hogy 13 ereszt láthatunk az oldalán. Míg a körülvevő Cishou Templomot lerombolták, a pagoda része sértetlen maradt, csak kisebb károkat lehet rajta felfedezni, amelyet az időjárási tényezők alakítottak.

A Mennyország Temploma összegyűjt számos taoista épületet. Ez Peking déli, külvárosi részén található, és a világörökségek közé tartozik. A templomot a Ming és Qing dinasztiából való uralkodók látogatták főleg, akik évente a jó termésért imádkoztak. A komplexumot 1406 és 1420 között építették, Yongle császár uralkodása idején, akinek a nevéhez fűzhető a Tiltott város kialakítása is. A 16. században, Jiajing császár korában kapta a Temple of Heaven nevet. Jiajing 4 templomot építtetett, mind a 4-et a város különböző pontjaira: A Nap Templomát keletre, a Föld Templomát északra, míg a Hold Templomát nyugatra, de csak A Mennyország Temploma került be a világörökségek közé.

Mao Ce-Tung Mauzóleuma a végső nyugvóhelye a császárnak. Az uralkodó elősegítette Kínában a kommunizmus előretörését 1945-től haláláig. Habár Mao azt szerette volna, ha testét elhamvasztják, de végül bebalzsamozták. Az építkezés halála után nem sokkal kezdődött el. A méltán népszerű, nem mindennapi komplexum a Tiananmen tér közepén helyezkedik el. Naponta emberek ezrei látogatják meg, ahol többszáz méteres sorok állnak a bejáratnál.


Beihai park
Beihai park (Foto: flickr by frenz_69)


A Beihai Park Peking talán legnépszerűbb parkja. Egykoron ez még a Tiltott Városhoz tartozott, azonban 1925-től látogathatóvá vált a lakosság számára. A 10. században kezdték el kialakítani, amely egy tipikus kínai kertet ábrázol. A park területe 700,000 négyzetméter, de a tó több, mint a felét teszi ki. A közepén találhatunk egy szigetet, amely kínaiul Qióng-huának hangzik, jelentése pedig egyszerűen: sziget. Legmagasabb pontja is mindössze 40 méter. A szigeten találhatunk egy Bai Ta nevezetű buddha tornyot. 1679-ben egy földrengés által megrongálódott, és csak 1976-ban újították fel.

A Kínai Nemzeti Múzeum szomszédos a Tiananmen tér keleti oldalával. A múzeum elsődleges célja, hogy oktassanak Kína történelméről és művészetéről. A múzeum 2003-ban alakult a már meglévő két épületből: Museum of the Chinese Revolution, azaz a Kínai Forradalom Múzeumából, és a National Museum of Chinese History, vagyis  Kínai Történelem Nemzeti Múzeumából. A Museum of the Chinese Revolution 1960-ban, míg a másik 1959-ben nyitotta meg kapuit. Az épület a hét minden egyes napján nyitva van, kivéve az év utolsó napján.

1 megjegyzés:

zombunny írta...

légyszíves javítsd már át Mao Ce-tung maozóleumánál azt a császárt pártfőtitkárra / vezetőre / bármire - ilyen bántóan fájdalmas hülyeséget még a büdös életben nem olvastam

Megjegyzés küldése