A Világ leghidegebb városai

Egyéni keresés

Vannak városok, ahol olyan hideg van, hogy még az utakat sem burkolják, és vannak olyanok is, ahol fűtik őket. A világ leghidegebb városait nem a rekord-, hanem az átlaghőmérsékletük alapján rangsorolják. Íme, néhány kisebb település és nagyobb város, ahol még a hőmérőkben is megfagy a higany.

Míg a firenzeiek a muskátlikat is az erkélyen teleltetik, addig a világ másik végén ugyanebben az időben "kijárási tilalom" van érvényben. Igaz a csikorgó hideghez szokott szibériaiak csak az utcán játszó gyerekek miatt aggódnak, ők maguk legyintenek az egészre. Azt mondják, baj csak akkor van, ha már a vodka is megfagy.

Szakemberek szerint az ilyen kemény telek (-25, -30 fok alatt) nemcsak fizikailag, de lelkileg is megterhelők az ember számára. A szélsőséges éghajlati viszonyok, főleg az észak orosz területeken lehetnek igen rossz hatással ránk. Itt zord, szürke, metsző hideg van, és 9 hónapon át a napot is alig látni. A levegő száraz, a hó mint a liszt: még hógolyónak sem jó.

A kanadai Winnipegeben ugyanakkor az évi 2300 órás napsütés és modern infrastruktúra jelentősen javít a helyzeten. Ennek tudható be a sok pozitív hangvételű téli beszámoló, amelyekben a turisták minden hideg ellenére kifejezetten szép, élvezetes és mindenféle kellemetlenségektől mentes téli vakációról számolnak be.
Azt mondják, aki extrém téli kalandokra vágyna, annak érdemes először egy bemelegítő túrát tenni, de jobb, ha valamelyik fejlett országot vesz célba. Így nemcsak saját tűrőképességével lesz tisztában, de az esetleges hiányosságaira is fény derül, sőt néhány praktikát is elsajátíthat. Ami a legfontosabb, hogy vész esetén jobb felszereléssel, és jobb infrastruktúrával könnyebben a segítségünkre lehetnek a helyiek.
A világ leghidegebb városairól több lista is készült már, de mind eltérő. Ennek az az oka, hogy mindenhol máshogyan határozzák meg a város fogalmát. Míg Japánban 30 ezer fő fölött, addig Izlandon 2000 fő fölötti települések számítanak városnak. Az egyik legegyértelműbb rangsor a világ leghidegebb fővárosainak listája. Egy másik létező rangsor az átlaghőmérséklet alapján besorolt 10 leghidegebb lakott település állítja sorrendbe. Az alábbi felsorolásban mindegyikből válogattunk.

Helsinki, Finnország: még a bevásárló utca is fűtött

A világ leghidegebb városaiban nem mindenhol okoz gondot az útburkolás. Az olyan helyeken, mint Kanada vagy Finnország már 10-15 évvel ezelőtt megvalósították a fűtött úthálózat alapjait. Ha nem is minden városi főutat, de a legfontosabbakat valóban fűtik. Ami a legmeglepőbb, hogy ez egyáltalán nem pénz hanem, sokkal inkább ésszerű várostervezés és logisztika kérdése. A fűtött utakat ugyanis nem egy külön erre a célra kiépített fűtőhálózat fűti, hanem az utak alatt vezetett melegvíz-hálózat. A finn fővárosban a bevásárló utcák között sok fűtött utat, sőt fűtött járdát is találunk. Az évi átlag hőmérséklet: 4,5 fok.

Ulánbátor, Mongólia: emberek a csatornákban
Télen nem ritka errefelé a -50 fok. Ráadásul a hideg az év kétharmadában könyörtelenül uralkodik a helyieken, akik közül évente több százan fagynak meg a jurtákban, és a lerobbant városi épületekben. Mivel nincs mindenkinek ágya, viszont a földön aludni rizikós, Ulánbátorban a családtagok felváltva pihennek. Sok kisgyerek a hidegtől süketül meg.

A mongol fővárosban szintén fontos szerepe van a melegvíz-hálózatnak. A legszegényebbek leköltöznek a csatornákba, hogy valami kis meleget leljenek a leghidegebb hónapokban. A segélyszervezetek jelenléte nélkül évente ezrek halnának meg. Az évi átlag hőmérséklet: -4 fok.

Szentpétervár, Oroszország: nem nevetnek, hogy benntartsák a meleget

Az észak Velencéjeként ismert Szentpéterváron még április végén is franciaágy nagyságú jégtáblák úsznak a Néván. A helyiek azonban jól berendezkedtek. Dacolva a hideggel, és az ínséges időkkel az egykori Leningrádban ma közel ötmillió ember él. A körülmények egy igen sajátos életformára idomították őket. Nem fekszenek túl későn, nem kelnek korán, nem keresnek, és nem mosolyognak túl sokat. Azt mondják, azért nem nevetnek, hogy bent tartsanak minden meleget.

Jakutszk, Oroszország: köpsz egyet, és még a levegőben megfagy
Jakutszkban a Léna fenékig befagy. Nincs troli, nincs villamos, nincs semmilyen vasúti összeköttetés, mert szétfagynak a vezetékek. Itt télen, ha nem muszáj nem mennek az utcára az emberek. Kora tavasszal sem könnyebb, hiszen alig van burkolt út, így ha elkezd olvadni, derékig ér a sár.

A tudósok szerint errefelé 1000 méter mélyen is teljesen fagyos a talaj, sőt azt is mondják, hogy ez fagyos talaj a jégkorszak óta nem engedett fel. Hogy hogyan lehet a legjobban szemléltetni a -60 fok körüli hőmérsékletet? Valery Vinokorov helyi meteorológus azt mondja, ha -60 fokban köpsz egyet, az még a levegőben megfagy. Jakutszkban jelenleg 20 ezer ember él. A januári átlaghőmérséklet -40 fok.
Ojmjakon, Oroszország: A higanyos hőmérő már nem bírja
Az Ingyigirka folyó mentén elterülő kelet-szibériai városka éghajlatát tekintve egyedülálló a világon. Télen extrém hideg, (-50) nyáron pedig extrém meleg (+35) tombol. Jellemző még, hogy a hőmérséklet csak május második felében éri el, illetve haladja meg a nulla fokot, szeptember közepétől pedig ismét nulla fok alatti hőmérsékletek uralkodnak. A januári középhőmérséklet -48°C körül alakul és télen átlagosan 32 napig -50°C alá süllyed a hőmérséklet.

A gyerekeket úgy próbálják megóvni, hogy -20 fok alatt nem engedik őket az utcára játszani, mert a tüdejük néhány levegővétel után szó szerint lefagy, és a keringésük összeomlik. A 900 lelket számláló kelet-szibériai városban még a higany is megfagy (-39) a hőmérőben.

Komszomolszk: az egykori Gulág fővárosa

Az Amur menti egykori Gulág-főváros, a szovjet érában titkos helynek számított, ma azonban egyre több turista keresi fel az orosz távol-kelet bájosnak csöppet sem mondható városát. Igaz többen jönnek nyáron, mint télen, mert a leghidegebb napokon -40 fokot is mérnek. Ma még élnek olyan túlélők, akik megjárták az itteni fogolytáborokat és kobaltbányákat. Az évi átlaghőmérséklet: -0,7 fok.
Winnipeg, Kanada: Meglepően szép és élvezetes

A kanadaiak által csak Winterpegnek csúfolt közép kanadai városban, minden megtörténhet. Lehet októberben +30 fok és megeshet, hogy májusban -11-et mutat a hőmérő. Mivel a közelben nincsenek az éghajlatot mérséklő vagy befolyásoló hegyláncok, a kanadai préri tartományok kiszolgáltatottabbak a különböző éghajlati viszonyoknak, köztük a hideg sarki áramlatok hatásainak. Az évi átlaghőmérséklet: 2,6 fok
Hogyan nyújtsunk elsősegélyt fagyási sérülés esetén?
A fagyási sérülés első jelei, hogy a fázást követően fájdalmak jelentkeznek, ami nem feltétlenül a felmelegedést jelenti, hanem azt, hogy az érintett testrész már érzéketlen. Ilyenkor a túrát félbe kell szakítani, azonnal meg kell állni, és védett helyre húzódni. Fagyáskor végül a bőr érzéketlen lesz, elsápad, megdagad, felhólyagosodik, hasonlóan az égési sérüléshez. Leggyakrabban a nagylábujj fagy meg. Száz esetből 46-nál a kézen is van fagyás, ezt követik a feji fagyások 17 százalékkal. A fejen a kiálló részek, a fülek és az orr a legérzékenyebbek. Szöveteink különböző mértékben veszélyeztetettek. A kisebb víztartalmúak (csontok, kötőszövetek) ellenállóbbak, különösen érzékenyek az izmok és az idegek.
Szabadban, nagy hidegben a fejfedő viselése nemcsak a közvetlen védelem miatt fontos, hanem azért is, mert a fejbőrön keresztül történik az egész test hőleadásának csaknem harmada. Az elsősegélynyújtás lényege, hogy a vérkeringést valahogy helyreállítsuk. Segít a heparinos krém, a testmeleg fürdő, az langyos ital, de kezdetnek megteszi a nedves ruhadarabok eltávolítása, és saját testmelegünk átadása.

Forrás: origo.hu
Sz.K.

A piramisok titka

A piramisok titka

Vajon hogyan emelhettek ilyen magas építményeket több ezer évvel ezelőtt a sivatag közepén? És miképpen állhatnak még ma is? Az egyiptomi kultúrát még ma is számos rejtély övezi.

Piramisok, múmiák, sírkamrák, hieroglifák, szfinxek… Az ókori Egyiptom számtalan rejtélyt tartogat. Már a piramisok története is titokzatos, hiszen még ma sem tudjuk pontosan, hogyan is emelték évezredekkel ezelőtt a sivatag közepén álló hatalmas sírokat.

FÉLIG EMBER, FÉLIG OROSZLÁN

A piramisok előtt őrt álló Nagy Szfinx a rejtélyes egyiptomi alkotások egyike. A közel 20 méter magas és 73 méter hosszú figura a világ legnagyobb, egy tömbből kifaragott szobra. Az emberfejű és oroszlántestű hatalmas lény arca kelet felé, azaz a felkelő nap irányába néz, hogy minden reggel szembenézhessen a napistennel.

A szfinx fején a jellegzetes egyiptomi halotti fejdísz, az úgynevezett nemesz látható, és lehetséges, hogy egykor az uralkodókra jellemző álszakállt is viselt. A szfinx orra – amely a becslések szerint másfél méter magas lehetett – valamikor letört a szoborról, de hogy miért, még ma sem tudjuk pontosan.

ÉGRE TŐRŐ SÍREMLÉKEK

Az ókori egyiptomi birodalom élén a fáraó állt, akit alatt valói istenként tiszteltek. De mi történt a fáraóval halála után? Erről többféle elképzelést is ismerünk. Ezek szerint az uralkodóra halhatatlanság vár, ha a holttestét sikerül épségben megőrizni. A fáraók számára épp azért emeltek csodálatos síremlékeket, hogy testük méltó helyen nyugodjék, és hogy jusson hely azoknak a használati tárgyaknak is, amelyek a túlvilágra is elkísérik az elhunytat.

Egyiptomban jó néhány olyan piramis látható, amely még az Óbirodalom korában (az időszámításunk előtti III. évezredben) épült. Közülük a legnagyobb és legbámulatosabb az a három, amelyet az időszámításunk előtt 2575 és 2465 között uralkodó negyedik dinasztia korában emeltek. A Kairótól és a Nílustól nyugatra fekvő Gízai-fennsíkon álló három piramis Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz fáraónak készült.



AZ ÉPÍTÉS EMLÉKE

A piramisokat egymásra rakott kőtömbökből emelték, amelyeket a Nílus túlpartjáról vittek át az építkezésre kiszemelt völgybe. Még ma is válaszra vár a kérdés, miképpen szállították kilométereken át a darabonként közel két és fél tonnás kőtömböket, majd hogyan illesztették pontosan egymásra őket. Egyes
tudósok szerint először téglából, földből és homokból rámpát építettek, ezen vontatták az építkezésekhez a kőtömböket, végül pedig szánok és ékek segítségével emelték fel őket a magasba. Így is hosszú-hosszú évekbe telt, mire a szabályosra faragott, egyenes oldalú mészkőtömbökből felépültek a piramisok.

Az eredetileg 147 méter magas Kheopsz-piramis például feltételezések szerint közel húsz évig készült, és 100 ezer ember dolgozott rajta. Becslések szerint a három piramis építése összesen akár nyolcvan esztendeig is eltarthatott.

TITOKZATOS ÉPÍTŐK

Vajon kik építhették a piramisokat? – ez a kérdés évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját. Sokáig úgy vélték, hogy az építkezéseken kizárólag rabszolgák dolgoztak. Ám a legújabb régészeti leletek szerint a munkát olyan földművesek végezték, akiket a mezőgazdasági munkák holt idejében, vagyis a Nílus áradásakor erre köteleztek. Hogyan derült fény minderre? A piramisok közvetlen közelében parasztok és más alacsony rangú falusiak sírjaira bukkantak a régészek.

HOLTTESTBŐL MÚMIA

Az ókori egyiptomiak hite szerint ha a halál után a testet sikerül épségben megőrizni, a lélek visszatalál a testbe, és az ember a túlvilágon feltámadhat. Közel háromezer éven keresztül ezért mumifikáltatták magukat haláluk után az egyiptomiak. (Főleg a gazdagok, mivel az igen költséges eljárást csak ők engedhették meg maguknak.)

A balzsamozás körülbelül hetven napig tartott. Ennek során el kellett távolítani a belső szerveket, melyeket négy – rendszerint igen díszes – edénybe, úgynevezett kanópuszba helyeztek. A bebalzsamozott holttestet több réteg pólyába tekerték, és szerencsét hozó ékszerekkel, amulettekkel feldíszítették. Koporsóba, szarkofágba helyezték, így indult el a temetési menet a sírhoz. A sírkamrába személyes használati tárgyakat, ékszereket, ételt és italt is tettek, hogy az elhunyt a másvilágon is ugyanolyan kényelmes életet élhessen, mint a földön. Egyébként nemcsak az emberek testét mumifikálták, hanem szent állataikét és szeretett házi kedvenceikét is.

A HALÁL UTÁN

Hogyan is képzelték el az egyiptomiak a túlvilágot? Valószínűleg nem sokban különbözött a földi léttől. Az uralkodók például a másvilágon maguk mellett tudhatták családjukat és az udvar tagjait (ezért adományoztak sírhelyet nekik saját, fenséges síremlékük közelében). Úgy tartották, a sírba helyezett tárgyakat az elhunyt a túlvilágon használhatja, sőt csillapíthatja éhségét és szomjúságát a neki rendszeresen felajánlott étel- és italáldozatokkal. A sírokban a régészek apró figurákat is találtak, melyek kézműveseket, halászokat, földműveseket ábrázolnak. Ezek az usébti nevet viselő szobrocskák voltak hivatva dolgozni a halott helyett, amikor az alvilág ura, Ozirisz felszólította az elhunytat, vegyen részt a mezőgazdasági munkákban.

A HÁLÁTLAN UTÓKOR

Az uralkodók és a magas tisztségűek sírja hatalmas vagyonokat rejtett, a mesés kincsekre pedig már a régmúltban is sokan sóvárogtak. A legtöbb sírt még az ókorban kirabolták, némelyiket többször is. Ha arra nem is számíthatunk, hogy csodás ékszerekkel, aranytárgyakkal teli sírra bukkannak a régészek, az ókori Egyiptom még így is rengeteg felfedeznivalót tartogat számunkra.

A PIRAMISOK FÖLDJE: EGYIPTOM Hely: Észak-Afrika, a Földközi-tenger déli partvidéke Főváros: Kairó Hivatalos nyelv: arab Pénznem: egyiptomi font Terület: 1 001 450 km2 Népesség: mintegy 70 millió fő

Írta: Beril Beken
Fotó: Wagner Ferenc

Amerika Velencéje

Egyéni keresés

Amerika egyik legnépszerűbb nyaralóvárosa kiterjedt csatornarendszerével, több mint 4 ezer étteremével, és 10 kilométeres strandjával évente 11 millió turistát vonz. A Condor légitársaság 2010 tavaszától az első és eddig egyedüli légifuvarozóként közvetlen járatot indít Európából a floridai Fort Lauderdale-be. Látványosságok és érdekességek Amerika Velencéjében.

A Condor, - amely főleg üdülőjáratok üzemeltetésére szakosodott charter légitársaság - 2010 tavaszán újabb célállomással bővíti útvonalhálózatát. Az Egyesült Államok keleti partján fekvő Fort Lauderdale jelentősége az európaiak számára főleg az, hogy innen futnak ki a Karib-térség felé a nálunk is egyre népszerűbb óceánjáró hajók. A jövő évtől tehát könnyebben és gyorsabban eljuthatunk a hajóutak indulási helyszínére. A közvetlen járatok 2010. május 14-étől, heti két alkalommal indulnak Frankfurtból. A Boeing 767-300-asok a tervek szerint kedden és pénteken szállnak majd fel. Az üdülőváros azonban azok számára is érdekes lehet, akinek esze ágában sincs hajóútra indulni.

Jó, de mi van Fort Lauderdale-ben?

Fort Lauderdale buja trópusi erdőkkel, romantikus óvárossal, mesés óceánparttal, 4100 étteremmel és 120 éjszakai klubbal szolgál. Itt egy évben 3 ezer órán át süt a nap, ettől függetlenül nemcsak a napimádók érkeznek a városba. Ökoturisták, búvárok, vitorlázók, és egyszerű városlátogatók is rengetegen jönnek, hogy megtapasztaljanak valamit, egy sok szempontból nem tipikus amerikai város hétköznapjaiból.

A kikötő és egyéb vízi programok
Fort Lauderdale-t kiterjedt és bonyolult csatornarendszerének köszönhetően, Amerika Velencéjének nevezik. A város határain belül 226 km vízi út található, ahol a velencei gondolákhoz hasonló ladikokon utazhatnak a turisták.A belvárosi Las Olas River House közelében lehet bérelni a csónakokat, illetve itt jelezni az igényeket. A túra hosszát és útvonalát a szervezők közösen alakítják ki a turistákkal.

Az üvegfenekű hajók naponta háromszor indulnak a nyílt óceánra. Egy-egy kirándulás 4 órás, és a bátrabbak merülhetnek is, így testközelből csodálhatják meg az óceán élővilágát.
Fort Lauderdale-ben bevett közlekedési eszköz a vízi taxi, de turisták ezt használják a város csatornáinak felfedezésére is. A 11 megállós vízitúra 13 dollárba kerül. A vízi taxik reggel 9-től éjfélig közlekednek.
A Jungle Queen River Boat szintén kedvelt vízi attrakció. A BBQ és rákvacsorával egybekötött hajózást varietéműsorral, és háromórás vezetett városnézéssel kombinálják. A turisták megnézhetik a milliomosok negyedét és közben - a csendesebb csatornákban- ritka madárfajokat csodálhatnak meg a fedélzetről. A túra ára 39 dollár.
Életre szóló élmény lehet az úgynevezett Duck túra. A buszra emlékeztető kétéltű járgányok, hol a szárazföldön, hol a vízen közlekedve vezetnek körbe a városon. A 90 perces kirándulás ára 30 dollár.

A Port Everglades kikötő, - mint az Egyesült Államok harmadik legforgalmasabb kikötője - remek látványosság, egyben teljes értékű program: sétálhatunk, vacsorázhatunk, bámészkodhatunk, autót bérelhetünk és rácsodálkozhatunk a világ legnagyobb óceánjáróira. A hajó ugyanis általában innen, Fort Lauderdaleből indulnak a Karib- szigetek felé. Nemrég érkezett meg például a világ legnagyobb utasszállító hajója, az Oasis of the Seas. A hajó látványnak sem mindennapi, hiszen tízszer nagyobb, mint a Titanic, a hídja pedig a kapitány szerint jobb, mint a Star Trek űrhajója. Az úszó város fedélzeten szabadtéri színház, mászó fal, szörfmedence, számos étterem és rengeteg üzlet található.

Strandok
Miamihoz hasonlóan Fort Lauderdale-ben is vannak vízi mentőknek fenntartott bungalók a parton. Ezek a cölöpökön álló figyelőállomások 400 yardnyira helyezkednek el egymástól. Az önkéntesek és profi vízi mentősök reggel 9:45-től délután 5-ig teljesítenek szolgálatot, és szinte mindenben tudnak segíteni.

Délután 6 óra felé kezdődik a dagály és dél körül az apály, de a turisták számára ettől fontosabb információ, hogy az áramlat Fort Lauderdale-ben mindig a parttól a nyílt víz felé tart, ezért bevett szokás, hogy a látogatók (és a helyiek is) a parthoz közel, illetve azzal párhuzamosan úsznak. Az sem árt észben tartani, a strand teljes területén tilos az alkoholfogyasztás.

Történelmi örökség és múlt idézés
Háború előtti motorkerékpárokból és veterán autókból álló állandó kiállítást nézhetünk meg az antik autómúzeumban a 1527 S.W. 1st sugárúton.
Az Old Fort Lauderdale történelmi központban jót szórakozhatunk a régi képeslapokon, de sokat megtudhatunk és XVII. században itt élő Tegetsa indiánokról és szokásaikról, valamint a polgárháborús időkről és az azt követő vasútépítés koráról.

Természeti szépségek
Hugh Taylor Birch StatePark az óceánparton található. A hátizsákosok örömére itt lehet kempingezni, piknikezni, és különböző vízisport-eszközöket bérelni.
Észak-Amerika legnagyobb pillangó háza és kertje az Butterfly World egész napos programnak is jó. Biológusok, gondozók és önkéntesek mind azon dolgoznak, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak a ritka fajok számára. A turisták 150 élő példányban gyönyörködhetnek. Belépő: 25 dollár
Kihagyhatatlan látványosság az Anne Kolb Nature Centre. Itt kajakba szállva csodálhatjuk meg a mangrove fák és az őshonos növényvilág minden apró részletét. Kajakbérlés 2 órára 20 dollár, egész napra 50 dollár.

Egyéb programok
A Las Olas Boulevard-on rengeteg az étterem és az éjszakai lokál, ezért ezt sem érdemes kihagyni. Lenn az óceánparton, a Riverwalk néven ismert szórakoztató negyedben is bőven vannak programok.
A Fort Lauderdelben tett látogatások méltó befejezése - főleg az ideérkező jazzrajongó turisták számára - hogy ellátogatnak Jaco Pastorius (1951-1987) a Wheather Report legendás basszusgitárosának sírjához. Pastorius - aki a Midnight Bottle klub előtt történt szóváltást követő ütés következtében vesztette életét - az Our Lady Queen of Heaven temetőben nyugszik.

Forrás: origo.hu

Egyéni keresé

 Pekingi séta

• Nők Lapja Cafe
• Barta Balázs
• 2004. 09. 08.

A világ harmadik legnagyobb országával kapcsolatban rengeteg a félreértés, pedig Kínával többet foglalkoznak az újságok, mint bármelyik ázsiai országgal. És mégis: semmit sem tudunk a birodalom mindennapjairól.

Barangolás indul

Az egyszerű turista kezdje Pekingben a túrát, hiszen ebben a városban lüktet a legvastagabb ér: innen irányítják az országot, itt dől el minden.
Nagy ország nagy fővárosának nagy a főtere is: a Tiananmen teret belátni is nehéz, hát még bejárni. Szomorú, és tudjuk mi is, '89-ben véres tolongás képei járták be innen a világot, de ma már semmi sem emlékeztet erre, hacsak Mao mauzóleumát nem tekintjük annak, illetve a mellette lévő kínai történelmi és a forradalmi múzeumot, valamint a Népi Gyűlés épületét.
Az már csak rügy a bambuszon, hogy a tér neve kínaul A Mennyei béke kapuját jelenti, amely a Téli Palotát, vagyis a Tiltott Várost zárta el a külvilágtól.

Utazási ajánlatok Kína császárvárosok Peking - Hszián Peking - Shanghai Kina - Hongkong körutazás

Paloták és kertek

A Téli Palota a többször átkeresztelt város központja, gyakorlatilag hatszáz éve áll többé-kevésbé ugyanilyen állapotban.
A palotát egy 3420 méter hosszú és 10 méter magas fal veszi körül - kishitű hadvezérek erre mondják, hogy bevehetetlen. Tusrajzok, kalligráfiák, szobrok gyűjtőhelye a palota, a kínai művészet csúcsa, remeke, utánozhatatlan alkotása. De cáfoljuk is azonnal, hiszen a Peking északnyugati külvárosában fekvő Nyári Palota dettó ilyen, ráadásul az azt körbeölelő 290 hektáros kert háromnegyede víz. Ne csodálkozzunk, ha a császárok öltek a hatalomért.

Ősi parkokból egyébként rendesen kijut a városnak: a Beihaj parkban az utolsó öt dinasztia uralkodói pihenhették ki magukat, de ha megunták a zöldet, a fehér vízi pagoda lépcsőjén is merenghettek a világ dolgain. Akinek meg nem tetszett a víz, mehetett a hegyre: az észak-nyugat-pekingi Xiang Shan park juharfa-ligeteiben elég egyszerűen lehetett abszolválni a taoista gondolatokat.



Szentélyek között

Eddigi útleírásainkban mindig szenteltünk helyet a városok templomainak, megtesszük most is, bár nélkülözzük a hosszas bekezdéseket a kínai világszemlélet sajátosságairól. Persze, templom van itt is, a Mennyei Templom lábainál apró fényképezőgépes hangyákká zsugorodnak össze a turisták. Ha láttuk, lássuk egy másik súlyosan megrázó épületegyüttest is, amelyet Láma Kolostornak neveznek, és amelyben valaha tibeti lámák laktak.
Mindenképpen csodáljuk meg a 99 sárkánnyal díszített bronz Buddha-szobrot, bár találhatunk a nagy tanítóról egyéb alkotásokat is, hiszen nincs olyan fém, amiből itt ne készítettek volna sejtelmesen mosolygó Buddhát.
Akiket a taoista tanok érdekelnek elsősorban, a Bayun kolostort ejtse útba: számos törvény- és vallási könyvet őriznek falai mögött. Meg kell említenünk azonban, hogy az előbbiek ellenére a híres és komoly erővel rendelkező császárok is meghaltak egyszer, és akinek bizonyíték kell, nem ígéret: a Ming-dinasztia sírkertjében azt meg is találja.



Puszit a pandáknak

A város bővelkedik azonban világi kikapcsolódási lehetőségekben is, elég, ha csak a Világparkot említjük, amelyben több mint száz természeti és kulturális nevezetesség látható a világ 50 országából: az épületeket, ereklyéket, természeti képződményeket kicsinyített formában láthatja a látogató.
Ha eredetit akarunk látni, akkor menjünk állatkertbe: Pekingnek kvázi akkora állatkertje van, mint teljes Burma; 4998 állat szemébe nézhetünk bele, ha szemezni van kedvünk. Aki halakra utazik, annak élménycsomagjába külön különlegességet pakolunk: Pekingben található a világ legnagyobb akváriuma, az eggyel nagyobbat már Csendes-óceánnak hívják.

Na de elhiszi-e nekünk valaki, hogy nem a Józsefvárosban bújtunk össze egy fotó kedvéért valamelyik kínaival, ha a háttérben nem látható a Nagy Fal? A válaszunk kategorikus nem, ezért sietve hozzuk az infót: Peking közelében három falszakasz is könnyen elérhető. Hatvan kilométerre a belvárostól a Ba Da Ling nevű rész hirdeti a nagyszerűséget, a fal tövében meg egy múzeum a részletek dicsőségét. Kicsit távolabb a Mu Tian Yu szakasz 3000 méterét járhatjuk be, és ha marad erőnk, és megtartjuk mongol őseinknek fogadott bosszúvágyunkat, akkor a kicsit messzebb lévő Si Ma Tai Nagyfal-szakaszt keressük fel. Talán ez a legszebb rész: 19 kilométer, 35 bástya.

Persze jó tanácsként meg kell jegyeznünk: csak az tudja magát jól érezni majd, aki el tud vonatkoztatni a kínai rendszer diktatórikus jellegétől, aki nem húzza össze a szemöldökét egy-egy kulturális forradalomból itt maradt szürke szövet láttán, aki nem akad fenn a sajátos ízlésvilágon, a szabályokon.
Más világ ez, de lenyűgöző, hogy egy kellőképpen eredeti gondolattal veselkedjünk neki az utolsó bekezdésnek, amelyben jelezni kívánjuk: Peking és környéke kicsit hamarabb népesült be, mint Mátészalka, ha lehet hinni az archelógusoknak, már 500 ezer évvel ezelőtt is kóboroltak itt előemberek.
Van tehát itt valami, ami vonzza a humanoidot.
Mi a pekingi kacsára gondolunk.

Hongkong

Egyéni keresés

Nincs ázsiai körút Hong-Kong nélkül. A 260 szigetből álló, Különleges Közigazgatású Régió szuper-futurisztikus városába özönlenek a turisták, akik közül sokan alig egy-két napot szánnának az őrjítően sokkoló forgatagra. Egynapos kiruccanás Ázsia egyik legkülönlegesebb városába úgy, hogy a top látványosságok is beleférjenek.

Hgkong, ahol minden négyzetméter számít.

Mivel a város területe adott, (1104 km2) a lakosság és szolgáltatók száma pedig egyre csak nő, így Hongkongban minden négyzetméter számít. Itt az utazó egy négyzetkilométeren több boltot talál, mint bárhol máshol a világon, azonban egy átlagos szállodában alig kap 8 négyzetméteresnél nagyobb szobát. Van ellenben ultramodern városi tömegközlekedés, magas színvonalú szolgáltatás, makulátlan tisztaság, őrült forgalom, és szinte soha nem nyugvó, állandóan vibráló város. Sok jelzővel illették már Hongkongot, de talán az "Ázsia felborult méhkasa" a legtalálóbb.

A hétmilliós város rengeteg látnivalóval szolgál, legyen szó természeti szépségekről, városi örömökről, hagyományokat bemutató látványosságokról, vagy éppen kulináris örömökről. Az alábbi összeállítás ezekből válogat néhányat.

Az éjszakai piac, a Stanley piac és a lézer show
A Kowloon főút közelében található Temple utca és a híres éjszakai piac. A piacon itt-ott sok a bóvli, de a gusztusos standok mindenért kárpótolnak. A piac többek közt a kiváló haléttermeiről híres. Itt a legtöbb vendéglátóhely élő állatot tart, amit a vendég kiválaszt és előtte készítik el. Érdekes elbámészkodni, ahogy a helyiek kínai sakkot játszanak, és vicces, ahogyan az ácsorgók fogadásokat kötnek a partikra.

A Kowloon üzletekkel, éttermekkel, bárokkal zsúfolt negyed, forgalmas éjjel-nappal. Itt található a legtöbb drága divatbolt és a legtöbb hotel. Errefelé rengetegen csatangolnak vacsora után, mert minden nap este 8-kor kezdődik a lézer show, aminek keretében több mint 30 felhőkarcolót, világítanak meg. A fényjáték a Guinness Rekordok könyvébe is bekerült, mint a világ legnagyobb állandó hang- és fényjátéka. A környezettudatos utazók azonban - sajnos vagy szerencsére-, de pont ezért mellőzik Hongkongot. Szerintük a város nem fordít elegendő figyelmet a fényszennyezés megelőzésére, és semmibe veszi a felhőkarcolók mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító hatásait.

A Hongkong sziget délkeleti részén található a Stanley városrész és a róla elnevezett piac. Itt főleg selyemruhák és kelmék vásárolhatók, de vannak ajándéktárgyak és olcsó csecsebecsék is. Leginkább a kedvező árak miatt járnak ide a turisták, de a helyiek közül is sokan válogatnak. Vásárlás után a legtöbb turista kiül a Stenley-beachre és egy üveg sör mellett piheni ki a piacozás fáradalmát.

A Viktória-csúcs
A Viktória-csúcs a legismertebb hegy Hongkongban. A helyszín a 120 éves drótkötélvasúttal, a meredek Peak Tram-el közelíthető meg.

Fent a dombon található a Peak Tower nevű kilátóhely, ahonnan letekintve a világ legforgalmasabb mélyvízi tengeri kikötőjére a Victoria Harbour-ra és a híres az üzleti negyedre nyílik egészen elképesztő panoráma. Látszik a közeli Lantanu szigeten található ülő Buddha is.

A Lantanu sziget, az ülő Buddha és a Ngong Ping 360 felvonó
Ha már panoráma, akkor irány Lantanu sziget, amely Hongkong legnagyobb és kivételes ökológiai értékeket képviselő szigete, a Gyöngy-folyó torkolatánál. 15 hektáron terül el és területéből jelentős hányadot birtokol két nemzeti park. Akik itt laknak szerencsés emberek, mert kivételes környezetben, hegyek, völgyek, homokos partok, érintetlen erdei ösvények és titokzatos vízesések közelében élhetnek, kissé távolabb Hongkong elképesztő nyüzsgésétől. A világtól távolinak tűnő szigeten a hetvenes években több mint 150 kolostor működött, mára jó, ha egy. Ám a hongkongiak emlékezetében Lantau mégis úgy maradt meg, mint az imádkozók szigete.

Az egyetlen megmaradt kolostor neve Po Lin. A tengerszint felett 520 méter magasan található ülő Buddha-szobor a fő nevezetessége, ami a világon a legnagyobb szabadtéri szobor. A 202 darab bronzlapocskából kirakott mű 34 méter magas, és mintegy 250 tonnát nyom. Egy talapzaton fekszik, és hosszú lépcsősor vezet fel hozzá. Bár a kolostort a mai napig szerzetesek lakják, a kolostornál szálláshelyek és éttermek is vannak. A turisták shaolin kung-fu bemutatókat láthatnak az itt élő szerzetesek előadásában.

Hogy hogyan jutnak fel a turisták az 520 méteres magasságba a Buddha szoborhoz? Kétféleképpen. Vagy gyalog, föllépcsőzve mintegy 268 lépcsőfokot legyűrve, vagy a város egyik legújabb létesítményével, a Ngong Ping felvonóval. Ez a 6 kilométer hosszú drótkötélpálya a belváros felett Hongkong zöld övezetén és dimbes-dombos területeit keresztülszelve, egy 25 perces élménytúra, amit még 2006-ban Jackie Channel reklámozták. A színész akkor ígéretet tett, hogy következő filmjében a Ngong Ping lesz az egyik helyszín néhány akciójelenet erejéig. Aki kipróbálná a felvonót az a Tung-Chung megállónál szálljon be és nyúljon mélyen a zsebébe. A menetjegy ára 63 és 219 hongkongi dollár, vagyis 1400 és 5000 forint között mozog.

A Csillagkomp
A szárazföld és a Hongkong-sziget központi része között kocsival két alagúton is átjuthatunk, de ennél sokkal érdekesebb és szebb a vízi út. A Star Ferry azért is népszerű, mert amolyan alternatív városnézésnek is megteszi, ráadásul ismerve a hongkongi árakat elég olcsó.(50 dollár, kb. 1400 forint).

A Csillagkomp negyed óra alatt teszi meg a távot a szárazföld és a sziget között. Akik kalandra vágynak foglaljanak helyet az alsó fedélzeten. Akik lent ülnek, azok szinte a víz felszínével ülnek egy magasságban.
Így közvetlen közelről megtapasztalhatják, hogy a hongkongi forgatag nemcsak az utakon, de a vízen is folytatódik. Dzsunkák és szárnyashajók kerülgetik egymást őrült iramban. A csillagkomp este majdnem éjfélig közlekedik, és napközben szinte percenként indul.

Forrás: origo.hu