2010. február 14., vasárnap

A Világ 7 új csodája



Egyéni keresés


A világ 7 új csodája

Világszerte több mint 100 millió ember (közel kétszáz nemzetből) vett részt azon a szavazáson, amelyen megválasztották a világ hét új csodáját. A voksokat interneten, SMS-ben és telefonon lehetett leadni a földkerekség 21 legpompásabb építményére, például a párizsi Eiffel-toronyra vagy a New York-i Szabadságszoborra. A szavazás lezárult, íme a győztesek.
TÁDZS MAHAL

Agra, India; Épült: 1648

Ez a káprázatos palota valójában síremlék. Sáhdzsahán császár építtette imádott felesége végső nyughelyéül. A fehér márványból készült csodálatos sírbolton mintegy húszezer munkás dolgozott, homlokzatát pedig ragyogó drágakövekkel, egyebek közt türkizzel, jádekővel és ametiszttel díszítették. A Tádzs Mahalt ma közel hárommillió turista keresi fel évente.



PETRA

Délnyugat-Jordánia; Épült: i.e. 8-1. század

A településnek szinte minden épületét sziklából faragták ki, így nem is csoda, hogy a város neve is ezt tükrözi (a szó jelentése: szikla).

Lakói, a nabateusok ügyes kereskedőkként virágzó várossá emelték a 30 ezer lakosú Petrát.

A gondosan kifaragott homlokzatok mögött kőfalakba vájt kamrák húzódnak meg, melyekbe a látogatók is bekukucskálhatnak.





MACHU PICCHU

Cuzco közelében, Peru; Épült: 1450 körül

Ezt a romvárost csak a 20. század elején fedezték fel újra – mintegy 400 évig elfeledve „pihent” a perui Andokban. A valaha több mint száz épületet számláló település talán az inka birodalom központja volt. Noha az inkák nem ismerték a kereket, és nagy testű teherhordó állataik sem voltak, az építkezés során a munkások hatalmas kőtömböket mozgattak meg.



COLOSSEUM

Róma, Olaszország, Épült: i.sz. 80 körül

E lenyűgöző római amfiteátrumban a mai sporteseményeknél sokkal kegyetlenebb viadalokat rendeztek. Ötvenezer néző előtt emberek és vérszomjas vadállatok csaptak össze életre-halálra. A küzdőteret olykor vízzel árasztották el, így a gladiátorok tengeri csatákban is megmérkőzhettek egymással.



A MEGVÁLTÓ KRISZTUS SZOBRA

Rio de Janeiro, Brazília; Épült: 1931

A 710 méteres Corcovado hegy tetején álló Krisztus-szobor magasabb, mint egy 12 emeletes ház, tömege pedig 1145 tonna – tehát annyit nyom, mint 17 teletankolt utasszállító repülőgép. A szobor elemeit vasúton szállították a hegy tetejére, a Krisztus-alak kifaragásához pedig öt évre volt szükség.



A KÍNAI NAGY FAL

Észak-Kína; Épült: i.e. 5. század – i.sz. 17. század

Ez a világon a leghosszabb, emberi kéz alkotta építmény.

A nevezetes fal több mint 6400 kilométeren keresztül kanyarog Kína északi tájain – Budapesttől majdnem New Yorkig elérne!

Az északi nomád hódítók ellen épített erődrendszer több mint kétezer éven át készült és teljes egészében kézi erővel emelték.





CHICHÉN ITZÁ

Yucatan-félsziget, Mexikó; Épült: 10. század

Az ősi maja birodalom egykori fővárosában, Chichén Itzában áll a tollas kígyóisten, Kukulkán híres piramisa, az El Castillo. A piramis négy oldalán összesen 365 lépcsőfok van, mindegyik az év egy-egy napjának felel meg. A tavaszi és az őszi napéjegyenlőség napján a nap egy fentről lefelé kúszó kígyó árnyékát vetíti a piramis lépcsőire.

A VILÁG 7 EREDETI CSODÁJA
Az ókorban csodálatos alkotások érdemelték ki a világ hét csodája címet. Ezek közül azonban csaknem valamennyi elpusztult. Ma már csak régi utazók beszámolói alapján képzelhetjük őket magunk elé.



  • A gizai nagy piramis, Egyiptom; épült: i.e. 2560 körül. Az ókori alkotások közül ma már csak Kheopsz fáraó hatalmas síremléke látható.







  • Szemirámisz függőkertje, Babilon (ma: Irak); épült: i.e. 6. század. A legendák szerint egy mesterséges hegyen zöldellt ez a földi édenkert, sokak szerint azonban valójában sosem létezett.







  • Az Epheszoszi Artemisztemplom (ma: Törökország); épült: i.e. 6. század. A hatalmas épületet a vadászat görög istennőjének, Artemisznek szentelték.







  • Az olümposzi Zeusz-szobor (ma: Görögország); épült: i.e. 5. század. A 12 méter magas szobor a görög főistent, Zeuszt ábrázolta.







  • Halikarnasszoszi mauzóleum (ma: Törökország); épült: i.e. 4. század. A pompás sírboltban egykoron Mauszólosz perzsa király nyugodott.







  • Rodoszi kolosszus (ma: Görögország); épült: i.e. 4. század. A körülbelül 33 méter magas szobor a görög napistent ábrázolta.







  • Alexandriai világítótorony (Egyiptom); épült: i. e. 3. század. A világ első világítótornyának felső szintjén mindig égett a tűz, melynek fényét tükrökkel megsokszorozták, így a nyílt tengeren hajózók is láthatták.







  • Írta: Elisabeth Deffner